H
I
R
D
E
T
É
S
E
K
A hirdetéseket megtekintheti ide kattintva

Hirdetésfeladás:
Weblapunkon lehetősége van Becsehely község kábel TV-jében illetve a honlapon megjelenő hírdetés feladására.

Településünkről


Történelem

Községünk a "Muraköz kapuja", az ország dél-nyugati határán található. Zala megye legősibb települései közé tartozik. Becsehelyen két szomszédos lelőhelyen folyt régészeti ásatás, melyeken az újkőkor (i. e. 6000-4500) összes fázisának emlékei felszínre kerültek. A legkorábbi település lakói voltak a környék első földművelői, akik az élelemtermelés tudományát itt adták át Közép-Európa számára. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római kor I-II. századában a római provincia egyik őrhelye lehetett.

Az Árpád-korban a település a zágrábi püspökséghez tartozott. Becsehely településnek 1320-ban Boxse, 1354-ben Bekchunelnek írták a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Van olyan vélemény is, hogy a török benki=őr szóra vezethető vissza. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s a főesperesség, a középkori Zala megye jelentős részének egyházi elöljárója volt. A XIV. századtól fontos vásárhely, a XV. századtól mezőváros lett. Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak, később a Kanizsaiak birtoka lett. Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása alkalmából a Nádasdyak kezébe került, majd 1690 óta egymást váltogató családok tulajdona volt. 1546-ban a török támadás következtében 30 porta leégett, 1555-ben pedig pestis pusztított a településen. Az oszmánok támadásainak ismétlődésével a falu egy-egy része mindig áldozatul esett. De sokat szenvedtek a nyugati zsoldosoktól, a portyázóktól és a garázda katonáktól is. A török pusztítás után önálló plébániája megszűnt, Béczhez, majd Letenyéhez tartozott, és csak 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. Becsehelyhez tartoznak Pola, Tuskóspuszta, Újmajor és Szurdapuszta. A falu dűlőrészei: Gerecse, Perenye, Gyanócz eredetileg szintén önálló községek voltak.

Az egyesített település neve előbb Bekcsény-Pola, 1942-től pedig Becsehely lett. A községrészeket még napjainkban is ismeri és elkülöníti a lakosság. A község címerének jelképei a mezőgazdasági jellegre, a borkultúrára, valamint a földrajzilag is jelentős, a 7-es főközlekedési útvonal menti elhelyezkedésre utalnak. 2004-ben készült el az M7-es autópálya Becsehely - Letenye szakasza. A település lélekszáma közel 2400 fő. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból igyekszik előteremteni megélhetését. Sokan dolgoznak azonban a közeli városok - Nagykanizsa, Zalaegerszeg ipari üzemeiben is.

 

Látnivalók, nevezetességek

települéünkről

Egyre jelentősebb szerepet kap a községben a szőlő- és bortermelés. Becsehely hegyközsége a Zalai Borút Egyesület tagja; fontos feladat számunkra, hogy a borvidék méltatlanul mellőzött borait megismertessük a borkedvelőkkel.
Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus hitű, a település 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is ezen vallását. Két csodálatos templommal büszkélkedik községünk: a XIII. századból származó polai román stílusú és az 1758-ban épült becsehelyi barokk templommal, ez utóbbi felújítása 2005-ben fejeződött be.
A falu múltját idézik a megmaradt, még gondozott régi épületek. A községből származó világháborús hősökről minden év májusában ünnepélyesen megemlékezik a lakosság.

Az egykori viseletet már csak az idősebb korosztály néhány tagja őrzi: a kerekszoknya, fejkendő, és az ún. bongyorkendő (vállkendő) a nők ünnepi ruházatához tartozott.
Természeti értékeink közül különösen kiemelkedik a kakasmandinkó virág. E ritka, védett növény jellegzetes élőhelye a becsehelyi hegyháton van.
 

A község általános iskolájában több mint 250 gyerek tanul. Kiemelkedő sporteredményeket érnek el megyei szinten, de futóink gyakran résztvevői az országos versenyeknek is. Felkészülésükhöz nagy segítséget jelent, hogy a környék legnagyobb tornatermével a becsehelyi iskola büszkélkedhet. A sporton kívül kiemelt terület az oktatásban a német nyelv és a művészeti alapképzés is.
 

Becsehely földesura 1830-tól 1860-ig Csúzy Pál volt, aki az 1848/49-es szabadságharcban jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán.
Halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura.
Az 1940-ben Becsehelyhez kapcsolt Pola pedig Schmidt Ottó és Kornél tulajdona volt. A közelmúltban renovált Schmidt-kastély jelenleg magánkézben van.
 
A mezőgazdasági ágazatban kiemelkedő jelentőségű a kukorica termelés. Jelentős nagyüzemi vállalkozások alapultak erre a növényre. 

Becsehely Község Önkormányzata |  Cím: 8866 Becsehely, Béke u. 2. | Telefon: 93/351-001 | Tel.: 93/551-004 | Fax: 93/351-039 | E-mail: onkormanyzat@becsehely.hu AdatvédelemImpresszum